Recycling, avagy nincs új a nap alatt
A közelmúltban beszélgettem egy hölggyel, aki 1-2 éve kezdett jógázni, belefutott a reikibe, a prananadiba, meg minden ezoterikus jóba. Finoman próbáltam megtudakolni, hogy vajon mi az amit vár, mit szeretne elérni, kapni ezektől a dolgoktól. Magyarán, mi motiválja?
Hamarosan kiderült, hogy a hölgy is egy "aranycsináló alkimista", aki minden praktikát azért vet be, mert az élete már nem megy ugyan úgy, mint ahogyan ő azt szeretné. Tehát nincs egyre több pénze, nem jut feljebb a ranglétrán, lassan öregszik és nem feszes itt, de ráncos ott...
Az ezotéria sokaknak még mindig úgy él a tudatában, hogy az csak egy bizonyos csoport, a beavatottak kiváltsága, amivel mindent megteremthet, elérhet a matériában. Az ezotéria igazi jelentése a belső úton való haladás, ettől lesz elzárt a külvilágtól (ezoterikus), vagyis a technikát elsajátíthatjuk bárhol és bármikor, ez ma már mindenki számára hozzáférhető (exoterikus), de a saját tapasztalat, a belső átalakulás csak a miénk.
A 90-es évek közepétől, amióta alternatív önismereti technikákkal foglalkozom, folyamatosan tapasztalom, hogy a múltból átörökített praktikákat előbb utóbb felfedezi magának a modern orvoslás és a pszichológia is.
Talán elérkezett az az idő, amikor az ezoterikus, okkult, misztikus tudást végre megfelelően kezeli az ember.
A jógát nem tekintjük kizárólag testmozgásnak, tornának és a célja semmi esetre sem az lesz, hogy az alakformáláson kívül paraképességeket fejlesszünk ki általa, hanem önmegismerést, páratlan szintű önfegyelmet, az elme kordában tartásának képességét sajátíthatjuk el a segítségével.
Felismerjük, hogy az alkímiának csak "mellékterméke" az ólom arannyá változtatásának meddő kísérlete, hiszen tulajdonképpen egy szimbolikus filozófiáról van szó, amely a lélek anyagtól való elválását, megtisztítását, majd a szellemhez és Istenhez való visszatalálását, ezt követően pedig az anyaghoz való visszakapcsolódását, s az anyag átszellemesítését tűzte ki célul.
Tehát, az ember elfordulva az anyagtól, megtapasztalja lelke sötét oldalát, énje részeként elfogadva feloldja azt, így bebocsájtást nyer a magasabb régiókba. Ezzel a tudással visszatérve - immár bölcsebben - más nézőpontból tekint a hétköznapok történéseire. Ma az alkímia szemlélete a rózsakeresztességben és a jungiánus pszichológiában köszön vissza újra.
Lassan rájövünk, hogy a tarot sem jóskártyaként "üzemel", hiszen egyrészt a lélek - inkarnációkon átívelő - fejlődésének útmutatója, másrészt az emberi psziché feltérképezésének és megértésének egyik - szimbólumokkal gazdagon átszőtt - eszköze, amit az asztrológia mellett már nagyon sok pszichológus használ egyéni vagy csoportterápián.
Belátjuk, hogy a mágia nem fullad ki a "köss egy fehér cérnát a csuklódra, és minden rendben lesz" típusú felfogásban, mert megértjük, hogy nagy mértékben saját életünk alakítói vagyunk, döntéseinknek következményei vannak, amiket nem róhatunk másra. A mágiát tehát nem tudjuk arra használni, hogy a következményeket kiiktassuk. Arra sem, hogy megkíméljük magunkat a tényleges erőfeszítésektől, melyeket céljaink elérésének érdekében kell(ene) tennünk. A mágia lényege, Müller Péter megfogalmazásában: "A mágus ott befolyásolja a dolgokat, ahol még képlékenyek. Ahol még csak gondolati szinten vannak. Ahol még nem is energiák, csak léttervek, ideák."
Ugye az asztrológiában is a legutolsó és a leglényegtelenebb gondolat kell hogy legyen a jövő firtatása, "a mi fog velem történni?" kérdése. Lényege ehelyett sokkal inkább a minél magasabb szintű önmegismerés, a lehetséges életút feltérképezése, lehetőségeink minél jobb kiaknázása.
"Solve et coagula" - Oldás és kötés. Minden okkult, ezoterikus praxisnak ez kell, hogy lényege legyen. Az, hogy az ember lehántsa magáról a rossz beidegződéseket, az előítéleteket, a mintákhoz való kötődéseit, megismerje és kordában tartsa ösztöneit, démonaival szembenézzen, a lelki terheket és fájdalmakat pedig hátrahagyja.
Hamarosan kiderült, hogy a hölgy is egy "aranycsináló alkimista", aki minden praktikát azért vet be, mert az élete már nem megy ugyan úgy, mint ahogyan ő azt szeretné. Tehát nincs egyre több pénze, nem jut feljebb a ranglétrán, lassan öregszik és nem feszes itt, de ráncos ott...
Az ezotéria sokaknak még mindig úgy él a tudatában, hogy az csak egy bizonyos csoport, a beavatottak kiváltsága, amivel mindent megteremthet, elérhet a matériában. Az ezotéria igazi jelentése a belső úton való haladás, ettől lesz elzárt a külvilágtól (ezoterikus), vagyis a technikát elsajátíthatjuk bárhol és bármikor, ez ma már mindenki számára hozzáférhető (exoterikus), de a saját tapasztalat, a belső átalakulás csak a miénk.
A 90-es évek közepétől, amióta alternatív önismereti technikákkal foglalkozom, folyamatosan tapasztalom, hogy a múltból átörökített praktikákat előbb utóbb felfedezi magának a modern orvoslás és a pszichológia is.
Talán elérkezett az az idő, amikor az ezoterikus, okkult, misztikus tudást végre megfelelően kezeli az ember.
A jógát nem tekintjük kizárólag testmozgásnak, tornának és a célja semmi esetre sem az lesz, hogy az alakformáláson kívül paraképességeket fejlesszünk ki általa, hanem önmegismerést, páratlan szintű önfegyelmet, az elme kordában tartásának képességét sajátíthatjuk el a segítségével.
Felismerjük, hogy az alkímiának csak "mellékterméke" az ólom arannyá változtatásának meddő kísérlete, hiszen tulajdonképpen egy szimbolikus filozófiáról van szó, amely a lélek anyagtól való elválását, megtisztítását, majd a szellemhez és Istenhez való visszatalálását, ezt követően pedig az anyaghoz való visszakapcsolódását, s az anyag átszellemesítését tűzte ki célul.
Tehát, az ember elfordulva az anyagtól, megtapasztalja lelke sötét oldalát, énje részeként elfogadva feloldja azt, így bebocsájtást nyer a magasabb régiókba. Ezzel a tudással visszatérve - immár bölcsebben - más nézőpontból tekint a hétköznapok történéseire. Ma az alkímia szemlélete a rózsakeresztességben és a jungiánus pszichológiában köszön vissza újra.
Lassan rájövünk, hogy a tarot sem jóskártyaként "üzemel", hiszen egyrészt a lélek - inkarnációkon átívelő - fejlődésének útmutatója, másrészt az emberi psziché feltérképezésének és megértésének egyik - szimbólumokkal gazdagon átszőtt - eszköze, amit az asztrológia mellett már nagyon sok pszichológus használ egyéni vagy csoportterápián.
Belátjuk, hogy a mágia nem fullad ki a "köss egy fehér cérnát a csuklódra, és minden rendben lesz" típusú felfogásban, mert megértjük, hogy nagy mértékben saját életünk alakítói vagyunk, döntéseinknek következményei vannak, amiket nem róhatunk másra. A mágiát tehát nem tudjuk arra használni, hogy a következményeket kiiktassuk. Arra sem, hogy megkíméljük magunkat a tényleges erőfeszítésektől, melyeket céljaink elérésének érdekében kell(ene) tennünk. A mágia lényege, Müller Péter megfogalmazásában: "A mágus ott befolyásolja a dolgokat, ahol még képlékenyek. Ahol még csak gondolati szinten vannak. Ahol még nem is energiák, csak léttervek, ideák."
Ugye az asztrológiában is a legutolsó és a leglényegtelenebb gondolat kell hogy legyen a jövő firtatása, "a mi fog velem történni?" kérdése. Lényege ehelyett sokkal inkább a minél magasabb szintű önmegismerés, a lehetséges életút feltérképezése, lehetőségeink minél jobb kiaknázása.
"Solve et coagula" - Oldás és kötés. Minden okkult, ezoterikus praxisnak ez kell, hogy lényege legyen. Az, hogy az ember lehántsa magáról a rossz beidegződéseket, az előítéleteket, a mintákhoz való kötődéseit, megismerje és kordában tartsa ösztöneit, démonaival szembenézzen, a lelki terheket és fájdalmakat pedig hátrahagyja.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése