Ki segít a segítőnek?
Néhány hete, testhezálló terápia után kutatva, a feleségem belefutott a gyakorikerdesek.hu-ba.
(Mielőtt megkérdeznéd, támogatjuk és segítjük a másikat, de először is, nem hiszek a családon belüli terápiában, másodszor pedig, lehetnek olyan problémák, feladatok, amihez nincs meg a megfelelő "jogosítványunk", így akár többet árthatunk, mint használunk.)
De folytassuk csak.
Az oldalon egy hölgy megrökönyödve tette fel a kérdést:
"VALÓBAN IGAZ VOLNA, HOGY PSZICHOLÓGUSOK TÖBBSÉGE PSZICHOLÓGUSHOZ JÁR MAGA IS?"
Na, a válaszok aztán megérdemlik az odafigyelést :(((, :o))).
Találunk tévésorozat példát, meg "bennfentest", aki több pszichológust és pszichiátert is ismer és a "soha ennyi családban nem láttam annyi problémás gyereket, mint a szakemberek gyerekei" választ adja. Meg "a pszichológus mindenképpen hazaviszi a betegek problémáit...és ez nyomot hagy a családi életen"stb.
Mindannyian emberek vagyunk. Járjuk a saját utunkat, a saját tempónkban. Mindannyiunknak megjelennek az életében megoldandó feladatok, feldolgozandó traumák, negatív élethelyzetek.
Egy jó terapeuta éppen azért tud segíteni nekünk (a szakmai felkészültségen és a kölcsönös szimpátián túl), mert ő már átélt ezt-azt és tudja, átérzi, hogy mi milyen helyzetben vagyunk. Igaz az is hozzátartozik, hogy - szerintem - azt a problémát amivel felkeressük őket, ők már kezelni tudják, jobb esetben már képesek voltak megoldani azt, így előrébb járnak mint mi. Amikor egy terapeuta ugyan azzal a problémával küzd, mint én, akkor minden esetben beleviszi a tanácsadásba a saját ítéletét, tehát amikor pl. én válófélben vagyok, akkor tudattalanul minden párkapcsolati problémával hozzám fordulót a szakítás/válás irányába terelek, vagy ha fogyókúrás tanácsadással foglalkozom, és én gurulok a kilóktól, akkor - szintén tudattalanul - bojkottálni fogom a fogyásodat.
Amikor nem oldottam meg a problémámat, akkor legfeljebb csak megérteni tudlak, hozzásegíteni a válaszod megtalálásában nem!
Időről időre én is segítséget kérek kollégáktól (lehet ő pszichológus, kineziológus, asztrológus stb.), mert azon kívül, hogy esetleg nagyobb élettapasztalattal, más módszerekkel rendelkeznek mint én, a problémámra kívülről tudnak rátekinteni, így sok esetben olyan pontokat tudnak megvilágítani, amit én a vergődéseim közepette észre sem veszek.
Halálunkig folyamatosan fejlődünk, tudatosodunk, változunk. Amikor kijelentjük, hogy nekünk nincs hova fejlődnünk, nincs mit tanulnunk másoktól, akkor vagy megrekedtünk az úton, vagy hamarosan távozunk a földi létből.
(Mielőtt megkérdeznéd, támogatjuk és segítjük a másikat, de először is, nem hiszek a családon belüli terápiában, másodszor pedig, lehetnek olyan problémák, feladatok, amihez nincs meg a megfelelő "jogosítványunk", így akár többet árthatunk, mint használunk.)
De folytassuk csak.
Az oldalon egy hölgy megrökönyödve tette fel a kérdést:
"VALÓBAN IGAZ VOLNA, HOGY PSZICHOLÓGUSOK TÖBBSÉGE PSZICHOLÓGUSHOZ JÁR MAGA IS?"
Na, a válaszok aztán megérdemlik az odafigyelést :(((, :o))).
Találunk tévésorozat példát, meg "bennfentest", aki több pszichológust és pszichiátert is ismer és a "soha ennyi családban nem láttam annyi problémás gyereket, mint a szakemberek gyerekei" választ adja. Meg "a pszichológus mindenképpen hazaviszi a betegek problémáit...és ez nyomot hagy a családi életen"stb.
Mindannyian emberek vagyunk. Járjuk a saját utunkat, a saját tempónkban. Mindannyiunknak megjelennek az életében megoldandó feladatok, feldolgozandó traumák, negatív élethelyzetek.
Egy jó terapeuta éppen azért tud segíteni nekünk (a szakmai felkészültségen és a kölcsönös szimpátián túl), mert ő már átélt ezt-azt és tudja, átérzi, hogy mi milyen helyzetben vagyunk. Igaz az is hozzátartozik, hogy - szerintem - azt a problémát amivel felkeressük őket, ők már kezelni tudják, jobb esetben már képesek voltak megoldani azt, így előrébb járnak mint mi. Amikor egy terapeuta ugyan azzal a problémával küzd, mint én, akkor minden esetben beleviszi a tanácsadásba a saját ítéletét, tehát amikor pl. én válófélben vagyok, akkor tudattalanul minden párkapcsolati problémával hozzám fordulót a szakítás/válás irányába terelek, vagy ha fogyókúrás tanácsadással foglalkozom, és én gurulok a kilóktól, akkor - szintén tudattalanul - bojkottálni fogom a fogyásodat.
Amikor nem oldottam meg a problémámat, akkor legfeljebb csak megérteni tudlak, hozzásegíteni a válaszod megtalálásában nem!
Időről időre én is segítséget kérek kollégáktól (lehet ő pszichológus, kineziológus, asztrológus stb.), mert azon kívül, hogy esetleg nagyobb élettapasztalattal, más módszerekkel rendelkeznek mint én, a problémámra kívülről tudnak rátekinteni, így sok esetben olyan pontokat tudnak megvilágítani, amit én a vergődéseim közepette észre sem veszek.
Halálunkig folyamatosan fejlődünk, tudatosodunk, változunk. Amikor kijelentjük, hogy nekünk nincs hova fejlődnünk, nincs mit tanulnunk másoktól, akkor vagy megrekedtünk az úton, vagy hamarosan távozunk a földi létből.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése